Fontos információ a tagszervezeteknek!

2015. november 10. kedd 14:02

Kategória: MISZ

felkialtojel4Tisztelt Tagegyesületek/Alapítványok/Civilszervezetek!

Szeretnék tájékoztatni minden érintettet, hogy az egyesületek és az alapítványok 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhetnek.

Ami azt jelenti, hogy azok a szervezetek, amelyek 2014. március 15. előtt alakultak, és nem módosították a létesítő okiratukat 2014. március 15. után, azok kötelesek a fenti határidőig ezt megtenni, oly módon, hogy az megfeleljen az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Azonban egy módosításnál nem csak az új Ptk-nak, hanem más jogszabályoknak is meg kell felelni, így különösen a Civil törvény, és a Sport törvény rendelkezéseinek is.
A módosított létesítő okiratot a legfőbb szervnek (közgyűlésnek) el kell fogadnia, majd a szükséges iratokat – melyeknek teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lenniük – be kell nyújtani az illetékes bíróságra.
A jogszabályban meghatározott, bizonyos civil szervezetek a kérelmet csak elektronikusan nyújthatják be, így különösen az országos sportági (szak)szövetség (szerencsére a MISZ már eleget tett ezen kötelezettségének), a közhasznú szervezetek….

Javaslom, hogy senki ne hagyja az utolsó pillanatra a módosítást, mivel egyrészt össze kell hívni a közgyűlést, akinek még el is kell fogadnia a módosítást, másrészt pedig a bíróságok kapacitása is véges, és a dömpingszerűen beadott kérelmek erősen lassítják majd a bejegyzéseket.

A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy ugyanezen kötelezettség vonatkozik az összes kft-re is, amelyek 2014. március 15. előtt alakultak, és azóta nem módosították a létesítő okiratukat.

Tisztelettel: Dr Sipka Judit                    forrás: Magyar Íjász Szövetség

 

 

Mottó:

„A jó lövéshez három dologra van szükség. Jó íjra, jó vesszőre és jó íjászra.”

/Vozár András/

Regino prümi apát írja évkönyvében a magyarokról (908):

„…karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilaikkal, melyeket olyan ügyesen lőnek ki szaru-íjaikról, hogy lövéseik ellen védekezni alig lehet.”

HUNOK

A hunokat többek között elõször a kínai krónikák említik, amikor is a kínai évkönyvek szerint a hun (hjung-nu) hódítók ellen felépítették a két és fél ezer km hosszú, a kínai fõvárost körülölelõ “Kínai Nagy Falat”. 300 évig tartott a hun kalandozás Kína felé. Ezután kezd eltûnni a kínai feljegyzésekben a hjung-nu név, ugyanakkor megjelenik a hunni (hun) név a görög-római történetíróknál, pl. az örmény király a hunnikkal pusztítatja Perzsia széleit. Úgy 350 táján a hunok Kínánál maradt törzsei egyesültek a Perzsia szélén tanyázó hun törzsekkel, és megindították a hun hódító sereget. Átkeltek a Volgán, leverték a szarmata alánokat, s a germán keleti gótok. Néhány év múlva a hunok egy része betört Pannóniába (377), és itt maradtak, mint a császártól fizetett zsoldos nép. A hunok fõ erõi ekkor azonban még a Fekete- és a Kaszpi-tenger között tanyáztak. Évekkel késõbb egyes részei feltûntek az Al-Dunánál, míg más részük Dél-Lengyelország felõl behatolt Sziléziába. A hunok megjelenésérõl a kortársak ezt írják: “a hun gyõzelmek egyik titka kiváló íjászaikban rejlik. Meghajlított íjjal, nyilakkal vannak felfegyverezve, kezük félelmetes pontossággal célba talál, lövéseikkel biztos halált küldenek, gonosz harci dühükben sohasem hibázzák el a célt. Lovas és ló ilyen páratlan harmóniájával még sohasem találkozott az antik világ.” Fegyvereik közül a rómaiak mindenkor az íjukat és nyilukat említik elsõ helyen. Kétségtelen, hogy a vezérektõl az egyszerû lovasokig mesterien kezelték az íjat. Nem véletlen, hogy az íj volt mind maguk, mind az ellenség szemében hatalmuk szimbóluma, sõt arannyal bevonva jelvénye is. A hunok megjelenésekor az itt található népelemek harapófogóba kerültek, Nyugat felé vándoroltak, s ezzel megkezdõdött a nagy népvándorlás, a Nyugat-Római birodalom fellazulása. A felbolygatott népek mozgalma néhány évtized alatt jelentõsen átalakította Európa térképét. Ebben az idõben Ruga volt a hunok nagyfejedelme. Halála után testvérének, Mundzuknak fiai, Bleda és Attila lettek a hunok fejedelmei. Elõször az idõsebb fiú, Bleda lett a nagykirály, majd halála után Attila lett a hunok legnagyobb királya, kit már életében legendák öveztek. “Férfiú, aki a népek megrendítésére, az egész világ rémületére született a világra, akitõl mindenki rettegett a róla terjengõ rémítõ hírek miatt. Dölyfösen járt, szemeit ide-oda villogtatta. Gõgös hatalmát testmozgásával is éreztette. Bár a harcot felettébb kedvelte, mégis megfontoltan cselekedett, legtöbbet eszével érte el. Az esdeklõkkel könyörületes volt, és kegyes mindazokkal, akik meghódoltak neki. Okos és ravasz volt, más irányba fenyegetett, mint amerre támadott. Egy csodálatos faragott fapalotában lakott. Pompa és gazdagság vette körül, de õ maga szerénynek mutatta magát a külsõségekben. Makulátlan tiszta ruházata és csizmája dísztelen volt, övén egyszerû kardot hordott, fatrónuson ült, fatányérból evett, fapohárból ivott. Ugyanakkor megkövetelte, hogy hívei és kiválasztottai csizmáik orráig aranyban és drágakövekben pompázzanak, lovaik sallangja aranytól csillogjon, ragyogó díszfegyvereket viseljenek. Vendégeinek is ezüst étkészlettel tálaltatott, a bort ezüst kelyhekbe töltette. Mégsem követelte meg azonban a hajlongást, a hajbókolást. Imponáló volt ez a nemes egyszerûség és közvetlenség a nála járt követek szemében. Személyisége azonban nyomasztó is volt, fiai éppúgy nem mertek a szemébe nézni, mint hívei. Nem véletlen tehát, hogy egyéniségével, már akkor, egyedülálló helyet vívott ki magának a világtörténelemben. Attila uralmát isteni eredetûnek tulajdonította, ennek bizonyságára, már egyeduralma elején legendák keletkeztek, pl. Mars kardjának, hadisten kardjának csodálatos felbukkanásáról, amit itt talált meg Magyarország területén. Attila 453-ban meghalt. A hunok ekkor felhasogatták arcukat, nagy tort ültek, a testét arany, ezüst és vaskoporsóban éjjel temették el, s a sírásó szolgákat lenyilazták. Halálával a hun birodalom összeomlott. Világtörténelmi fõ hatása Attilának és a hun népnek az volt, hogy a határerõdök lerombolásával megnyitották a barbároknak a birodalom belsejét, s ezzel elõkészítették a Nyugat-Római birodalom bukását.

A Rábaköz Taliándörögdre utazik

A Művészetek Völgyében mutatkozik be augusztus 4-én, szombaton a Rábaköz.

 Az érdeklődőket a szervezők a taliándörögdi Ősök házában várják a tájegység értékeivel, kézművesmesterségeivel. Reggel nyolc órától kilencig a házigazda, Szőke András színész tart helytörténetet és a hozzá kapcsolódó témaköröket érintő előadást. Kilenc órától kezdik el a főzést a látogatók közreműködésével. Lesz látványos nyitott kemence, kenyérsütés a plébánia kemencéjében és elkészítik a rábaközi töpörtyűs pogácsát is. Tíz órakor zenés ökumenikus istentiszteletet tart a római katolikus templomban Illés Sándor helyi plébános és Tubán József csornai evangélikus lelkész. Tizenegy órától a szili Linkószer citerazenekar lép fel, fél tizenkettőkor a Rábaköz népzenéjéről, néprajzi hagyományairól tart előadást Horváth Győző farádi néprajzkutató. Délben mutatják be a taliándörögdi vendégeknek a rábaközi perecet. Délután fél egytől a tájegység tárgyi néprajzával, a viseletekkel ismerteti meg a közönséget V. Szalontay Judit etnográfus, muzeológus. Egy órakor kezdődik az ebéd, délután két órakor a Szili Hagyományőrző Néptáncegyüttes ad műsort. Négy órakor a csornai evangélikus zenekar, a Metamorfózis ad egyházi könnyűzenei koncertet.

Az érdeklődők egész nap találkozhatnak a rábaközi kézművesekkel. A plébánia melletti Srámlikertben hagyományos íjászbemutatót tart a Rábaközi Íjászkör, valamint az érdeklődők kipróbálhatják az íj használatát is.

FOGADJ    ISTEN    HONLAPUNKON!

Szeretettel tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy Máté Imre 2012. június 16-án elhunyt.

 

Temetésére szűk családi körben kerül sor, kérjük ezen döntés tiszteletben tartását!

Yotengrit-szellemben tartandó nyilvános búcsúztatásáról a későbbiekben intézkedünk!

 

Gyászoló Családja

MAGYAROK

 

A magyar név valószínûleg Muagyer fejedelem nevébõl eredt, ki megmentette félezer évre az õsi vallást. Egy nagy sztyeppei nomád népmozgás az V. század körüli idõben az õsmagyarokat kimozdította Nyugat-Szibériai hazájából és nyugati irányú vándorlA magyar név valószínûleg Muagyer fejedelem nevébõl eredt, ki megmentette félezer évre az õsi vallást. Egy nagy sztyeppei nomád népmozgás az ásra késztette. Vándorlása során elõször a Volga és Urál között, majd a Don és Dnyeper közti Onogoriában telepedett le. Itt 7 törzsük élt, s a törzsek élén Lebedias állt, ezért õróla ezt a területet Lebediának, azaz Levédiának nevezték. Ebben az idõben a magyarok szomszédai a kazárok voltak, kinek nagyobb része zsidó hitû és mohamedán volt. A magyarok és a kazárok a besenyõk ellen három évre szövetséget kötöttek, sõt Lebedias egy kazár nõt vett feleségül, kitõl nem született gyermeke. A besenyõk folyamatos támadásai a magyarság újabb helyváltoztatását idézte elõ. Egy része Perzsia felé költözött keletre, másik része nyugatra húzódott Atelkuzuba, azaz Etelközbe. A kazár khagán ekkor magához hívatta Lebediast , hogy nemzete fejedelmévé emelje. Lebedias megköszönte a khagán hajlandóságát, de nem fogadta el, hanem maga helyett Álmost, vagy fiát Arpadészt (Árpádot) javasolta. A törzsfõnökök Árpádot választották nagyfejedelemmé. A folytatódó bolgár és besenyõ támadások miatt az etelközi magyarok nem maradhattak addigi lakhelyükön, hanem Erdélybe vándoroltak. A folyókkal szabdalt sztyeppén nem volt rá idõ és mód, hogy a lassan vonuló juhnyájaikat és gulyáikat magukkal hozzák, és a folyókon átszállítsák, így az állatállomány nagy része elpusztult. A 895. év a Kárpát-medence Duna vonalától keletre esõ felének elfoglalását eredményezte, majd 900 táján kisebb harcokkal kezükre kerítették Pannóniát is. A Fuldai Évkönyvek így írnak errõl: a magyarok “visszatértek oda, ahonnan jöttek, sajátjukba, Pannóniába” negyedszer, immár végleg. A letelepedés után egy részük zsákmányszerzõ, kalandozó életmódot folytatott. A magyarok fõleg nyilaikkal keltettek félelmet. Pompásan értettek a célzáshoz. Errõl így írnak a krónikusok: “karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilaikkal. Ezeket oly ügyesen lövik ki szaruíjaikról, hogy alig van védelem lövéseik ellen”. Európa keresztény templomaiban akkoriban így imádkoztak: “A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”. Az elõkerült honfoglalás kori sírokban az elhunyt mellett találták hátaslova csontjait, az íja merevítõ csontlemezeit, szablyáját és a lószerszám ékes vereteit, amelyek színpompás és egyedi ötvösmûvészetrõl tanúskodnak. A tarsolylemezeken, lószerszámokon, korongokon gyakori az életfa, az éltetõ Nap, a szarvas és a sas (turulmadár) ábrázolása is. A férfiak borotválták a fejüket és csak a tarkó felett hagytak hajat, s azt varkocsba fonva viselték. Nem volt ritka, hogy a férfi ember is viselt fülbevalót. Karukon, csuklójukon keskeny arany, vagy ezüst szalagot hordtak, amely az ing fodrozódó ujját szorította le. Az egykorú források ezt írják: “a magyarok szemrevaló és szép külsejû emberek, nagy testûek, vagyonosak és szembetûnõen gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak.” A mellkason nem hordtak díszeket, azok az övön alulra kerültek. Az övön viselték a tarsolyt, a kést, a szablyát, az íjat, a tegezt, egyszóval mindent, amire harc közben szükségük lehetett. Így azok nem akadályozták a lóról hátrafelé való nyilazást Egy-két vereség után a magyarok felhagytak a kalandozásokkal, és 1000 körül felvették a kereszténységet. Tûzzel-vassal próbálták kiirtani az õsi pogány vallás (sámánizmus) maradványait. Ez nem sikerült teljes mértékben. A magyar nép a mai napig õrzi keletiességét népdalaiban, népmûvészetében, gondolkodásmódjában. A magyarság természetesen az eltelt évszázadokban nagy mértékben keveredett más népekkel, csakúgy, mint nyelve, amely rendkívül összetett, pl. egyetlen dolgot akár 4-5 féle képpen is képes kifejezni. Valószínûleg ennek a nyelvi gazdagságnak, sokszínûségnek is köszönhetõ a magyarság világszerte elismert kreativitása.

 

A KARABAKH LÓ


Sokakat foglalkoztat a gondolat, hogy milyen is lehetett a régi magyar-hun-avar harcosok lova. Talán egy kistermetû hucul ló? Vagy egy nemes akhal-tekini? Vagy egy arab?
Mi a Kaukázus környékén, Azerbajdzsánban tenyésztett lovak között találtuk meg a választ. Ennek a lófajtának a neve karabakh. A karabakh lovakat évszázadok óta használják, már a 4. századból vannak e lovakról szóló feljegyzések. Fõleg sztyeppei, hegyi és türkmén fajtákból alakították ki ezt a jelleget.
Szívóssága, biztos járása miatt kezdetben inkább munkalóként, teherhordásra alkalmazták, de gyorsasága és bátorsága miatt a különbözõ hagyományos lovasjátékokban is kiváló teljesítményt nyújtott már évszázadokkal ezelõtt is.
A fajta utáni keresletet jól mutatja, hogy az 1700-as években, egy, az irániakkal vívott gyõztes csata után az oroszok kizárólag ezekbõl a lovakból zsákmányoltak tizenegynéhány ezer darabot, amiket aztán visszaszállítottak a mai Azerbajdzsán területére. Tulajdonképpen ekkortól jegyzik hivatalosan ezt a fajtát.
Iránban mind a mai napig megtalálható testvérfajtája, a deliboz. Ezekben a típusokban még kevesebb az arab vér, és sokkal több a türkmén, mely hozzájárult a fajta keménységéhez, gyorsaságához és kiváló tûrõképességéhez.
Genetikailag ez a lófajta áll a legközelebb a magyar-avar sírokban talált harci lótípushoz.
Testfelépítése tökéletes ló benyomását kelti. Kis termetû, mindössze 145-154 cm magas. Kicsi, jellegzetes feje, egyenes profilja, széles homloka van. Magasan tûzött, izmos, elegáns nyakával méltóságteljes benyomást kelt.
Szõrszíneiben a csillogó fémszín dominál, mely a fajta türkmén jellegére utal.
Rendkívül fordulékony, ugyanakkor kitartó és könnyen kezelhetõ, ezért lovas játékokra ma is a legrátermettebb ló. Éppen ezért ezt a fajtát szeretnénk használni lovasíjászathoz, és egyéb lovas játékokhoz.
Ezt a lófajtát Magyarországra 2 évvel ezelõtt hoztuk be és szeretnénk tenyésztésével foglalkozni.
Igazából nemcsak a karabakh lófajtát szeretnénk továbbtenyészteni, hanem más fajtákkal keresztezve a régi magyar lófajta újjáélesztése a célunk. Egy másik sztyeppei lótípust szeretnénk együtt tartani a karabakhi lovakkal, és a megfelelõ egyedeket kiválogatva keresztezni a két fajtát. Ez azonban még mindig nem hozná meg a várt eredményt. Emiatt Iránból és Türkmenisztánból beszerzett lovakkal fogjuk tovább finomítani az állományt.
A keresztezést egészen addig folytatjuk, amíg kialakul az az izmos, erõs testfelépítésû, de mégis könnyed, légies mozgású, kitartó, fordulékony, és egyben könnyen irányítható lófajta, amit mi az õsi magyar lónak neveznénk.
Ott szeretnénk folytatni, ahol története körülbelül az 1700-as években véget ért.


forrás: http://www.grozerarchery.com


ŐSÖK NAPJA 2011. július 29-31. Bugac

A 2010-es Nagy Kurultaj, a Magyar Törzsi Gyűlés minden idők legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt. Százötvenezren nézték a bugaci pusztán a 14 rokon nép küldötteinek bemutatkozását.

A Kurultaj szervezői, a Magyar-Turán Alapítvány, Bugac önkormányzata és a Turán Szövetségben együttműködő hagyományőrzők közösen szervezik az első Kárpát-medencei Ősök Napját.

Az esemény 2011. július 29-31 –e között, Bugacon, a Kurultaj helyszínén kerül megrendezésre.

Kisebb léptékű, jobban belátható küzdőtéren, sokkal nagyobb nézőtérrel, egy színpaddal, egy előadósátorral és egy táncházzal.

A rendezvényre a belépés díjtalan. A versenyeken nevezési díj nincsen. Jurtával a táborozás ingyenes. Minden magyar testvérünket szeretettel várjuk.


Köszönjük mindenkinek a versenyen való részvételt!

(eredmények hamarosan a weblapon.)



III. Rábaközi Íjászverseny

minden érdeklődőt szeretettel várunk Csorna Vilmos park  május 21.

( info:  programok, események)

Biokompozit laminált íjak

Új technológia. Tulajdonképpen egyesíti magában a laminált, a TRH laminált, a TRH Extra II laminált íjakat.
Bizonyos értelemben az extra III íjakat is. Ezzel a módszerrel készülõ íjak ugyanis a következõ anyagokból épülnek fel: a középsõ rétegek fából, a belsõ réteg préselt szaruból, a külsõ réteg pedig egy préselt ínlemez.
Ez a két réteg modern ragasztóval van hozzáragasztva a falemezhez, és a ragasztási réteg még szálerõsítést is kap.
Ezeknek a biokompozit anyagoknak, valamint a modern technológiának köszönhetõen ezek az íjak sebességben megelõzik a sima laminált íjakat. Viszont kifeszítéskor érezhetõen lágyak és rezonanciamentesek.
Az így készült íjakkal szinte olyan élmény lõni, mint egy szaruíjjal, és a külsõ megjelenésük is hasonló, csak a biokompozit íjak laposabbak.

forrás: http://www.grozerarchery.com

Sikeres II. Rábaközi Íjászverseny Csornán

A Rábaközi Íjászkör szervezésében 2010. október 2-án rendezték meg második alkalommal a Rábaközi Íjászversenyt.
Tubán József lelkész áldásával és közös imádsággal vehette kezdetét a verseny, amelyre az ország számos pontjáról (Mosonmagyaróvár, Sopron, Komárom, Rábatamási, Kapuvár, Babót, Jobaháza, Ikrény, Hegyeshalom, Farád), de még a Felvidékről is érkeztek látogatók, sokan hagyományőrző viseletben. A csornai Vilmos parkban 94 tradicionális íjjal rendelkező íjász adta le nevezését. A verseny manó, gyerek, ifi, felnőtt és tiszteletreméltó kategóriákban zajlott, ezen túl pedig házas- és íjászpárbajban is összemérhették tudásukat az íjászok. A helyi Rábaközi Íjászkör tagjai minden kategóriában, jó eredménnyel képviseltették magukat. Az Önkormányzat a terület biztosításával, a vállalkozók támogatásukkal, az íjászok a részvétellel járultak hozzá a rendezvény sikeréhez.
A Rábaközi Íjászkör a jövőben folytatni kívánja hagyományőrző tevékenységét újabb versenyek, programok szervezésével, mellyel hozzájárulnak a csornai, s a rábaközi rendezvénykínálat színesebbé tételéhez.

A legtöbb íjász túl sokat törődik a célzással.Az íjászat egy technikai sportág, és nem egy célzó sport”

(Kisik Lee: Total archery)

Grózer – Hírek

Török fesztivál Németországban
Turkish Festival Germany
2010 júliusában a németországi Gelsenkirchen-ben megrendezésre került I. Török Kulturális Fesztiválon vettünk részt, ahol a török dzsirit válogatottal játszottunk közös meccset, majd egy rövid bemutatót tartottunk.
In July 2010 we participated in the I. Turkish Cultural Festival in Gelsenkirchen, Germany, where we played a cirit match with the Turkish team and give a short show on horseback archery and Hungarian traditional game
forrás: http://www.grozerarchery.com

Sikeresen lezajlott az I. Rábaközi Íjászverseny Csornán!

Bíztunk benne, hogy az égiek kegyesek lesznek hozzánk és szép idővel áldanak meg minket. De nemcsak az égiek ajándékoztak meg minket a szép idővel, hanem a versenyen megjelent hagyományőrző íjászok, a meghívott vendégeink, támogatóink és Íjászkörünk tagjai is hozzájárultak rendezvényünk sikeréhez. Köszönetet mondunk azon kedves íjásztársainknak, akik elfogadták meghívásunkat és csapataikat képviselve szép számban részt vettek a megmérettetésen, nemcsak Magyarországról, de még Felvidékről is idelátogatva. A rendezvényt dr. Turi György, Csorna város polgármestere nyitotta meg köszöntő szavaival. Ezt követően Tubán József lelkész áldotta meg az első alkalommal, hagyományteremtő céllal megrendezett versenyt, s annak résztvevőit. Nagy öröm volt számunkra, hogy nemcsak versenyzők, de érdeklődők is kilátogattak programunkra, a csornai Vilmos parkba, s egy szép és tartalmas napot töltöttek el velünk.
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik támogatták a Rábaközi Íjászkör versenyét, és segítettek annak lebonyolításában.
A verseny részletes eredményei hamarosan elérhetők lesznek az Eredmények alatt. A verseny ideje alatt készült képeket folyamatosan töltjük fel a Képek menüpontba.